TUSVÁNYOS 26



Hét vezér, egy irány?

2015. július 24.

A nemzetpolitika mindig a magyar kormány gondolkodásának fősodrában van - bíztatott Potápi Árpád. 



 
Nagy érdeklődés övezte a pénteken 10 órától a Lőrincz Csaba sátorban tartott nemzetpolitikai kerekasztalt. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő, moderátor a beszélgetés elején megfejtette a címet: hét magyar elcsatolt nemzetrész és közösség van a Kárpát-medencében, de nemzetpolitikai szempontból mindannyinak közös az iránya. Nincs egyszerű dolga a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak, hiszen össze kell fognia a különböző közösségeket, azok elképzeléseit, tevékenységét. Az államtitkárság a külhoni magyarok érdekeinek képviseletére jött létre.
 
Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár, a nyári nemzetpolitikai táborok jelentőségéről beszélt, kiemelve Tusványost, amely közülük a legösszetettebb és legjelentősebb. A nyári táborokban évente számot vetnek az előző esztendőről, valamint eltervezik a következő esztendő tennivalóit. Emlékeztetett arra, hogy Tusványoson olyan elképzelések születtek, mint a státusztörvény és a magyar igazolvány, az oktatási támogatás ötlete, a Sapientia gondolata, valamint a kettős állampolgársági törvény és az új alkotmány alapjait is itt beszélték meg. Potápi kitért még az egyszerűsített honosításra, amely keretén belül már 750000 igénylő kérte a magyar állampolgárságot. Említette a Határtalanul, a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi-programokat, valamint a kárpát-medencei közös fórumokról, a Magyar Állandó Értekezletről, a Magyar Diaszpóra Tanácsról és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról is beszélt. Az államtitkár szerint mindenhol problémákat jelent az elvándorlás, ezt a gazdaság megerősítésével lehet mérsékelni. A meglévő intézményrendszeren keresztül a magyar kormány továbbra is támogatja a magyarságot. Erre szükség van, hiszen a demográfiai helyzet siralmas, szórványban drasztikus a fogyás, ezt a tendenciát kell megállítani. Fontos, hogy több gyerek szülessen, de annak is nagy a jelentősége, hogy a vegyes házasságokban élő gyerekek is a magyar kultúrához kötődjenek. 
 
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint az ukrán háború nagy zűrzavart okoz mind Kárpátalján, mind egész Ukrajnában. A minszki megállapodás hatására csökkentek a harcok, úgy tűnik, hogy befagy a konfliktus, hosszú távú megoldás viszont nem körvonalazódik. Kétséges, hogy a minszki folyamatot be tudják-e fejezni. A népesség békét szeretne, de folytatódik a mozgósítás, emiatt az emberek menekülnek és külföldön vállalnak munkát. A katonai dzsippek megjelenése és a lövöldözés igencsak megrázta a közösséget, minthogy Kárpátalja mindeddig békeszigetnek számított Ukrajnában. Az eseményeknek három halottja volt, a megye vezetését emiatt leváltották, elküldték a kormányzót és a rendőrfőnököt, helyettük Ukrajnából hoztak embereket. Ukrajnában a mai napig magánhadseregek működnek, az egyik a Jobb Szektor nevezetű párté. Porosenko elnök ugyan kijelentette, hogy felszámolják a magánseregeket, de a Jobb Szektor serege mégis működik, 18 hadosztálya van, ebből kettő a fronton harcol, 16 Ukrajna különböző pontjain tevékenykedik. Brenzovics elmondta, hogy rendkívül fontos Kárpátalján a magyarországi segítség. A háború, és a rossz gazdasági helyzet miatt kivándorolnak a kárpátaljai magyarok. Jelentős magyarországi segítség a kárpátaljai pedagógusok bérének kiegészítése, az óvodai élelmezési költségek átvállalása, valamint a térség önkormányzatainak együttműködése magyarországi önkormányzatokkal (lásd: Keleti partnerség). További problémaként nevezte meg a turizmus hanyatlását, azt, hogy a kárpátaljaiak nem tolerálják, ha nem helyiek a vezetőik, hogy megtöbbszöröződtek a belügyi egységek a térségben. Gondot okoz, hogy a választási törvény diszkriminatív, csak pártok jelöltjei indulhatnak, és hogy megemelték a parlamenti bejutási küszöböt 3-ról 5 százalékra.
 
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke örömhírrel indított: a tavalyi tábor óta megvalósult a vajdasági közösségnek egy régóta áhított igénye, tavaly októberben a szerb kormány eltörölte azt a három közigazgatási határozatot, amellyel kollektív háborús bűnösnek nyilvánították három magyar falu teljes lakosságát. Az elnök szerint ez a magyar nemzetpolitika győzelme, ezért köszönet illeti annak alakítóit.  A bevándorlási hullám Pásztor szerint – Gárdonyi szavaival élve – Buda várának elfoglalása, ez az ukrajnai helyzet után a Kárpát-medence második legnagyobb kihívása. Annak a több mint 70000 embernek a 99 százaléka, amely menekültként érkezett Magyarországra, Vajdaság területén keresztül jutott oda. Szerbiában egyedül ő vallja, hogy a szerb-magyar határon elkezdett kerítésre szükség van, ez nemcsak az Európai Unió, vagy Magyarország szempontjából előnyös, hanem Vajdaságnak, Szerbiának is jó, ugyanis ha azt tapasztalják, hogy itt nem lehet bejutni Magyarországra, akkor nem fognak többet ebbe az irányba jönni. Hasznosnak nevezte a két magyar-szerb közös kormányülésen aláírt megállapodásokat, mert szerinte ezek haszonélvezői elsősorban a vajdasági magyarok.
 
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke örül, hogy ő a hét vezér egyike, habár lehet, hogy ennek megissza a levét, hiszen már megkapta a Nemzeti Összetartozás Napján feltett Nagy-Magyarország térkép miatt az irredenta jelzőt. Szlovéniában sincs megoldva a magyar oktatás és a magyar intézmények sorsa. Elmondása szerint sokat dolgoztak a magyar közösségért, örül annak, hogy a magyar kormány is felfigyelt erre a munkára és támogatja elképzeléseiket. Kedvező fejleménynek értékelte azt, hogy a kormánypárt színeiben bekerült egy magyar képviselő is a parlamentbe. Több ágazatra figyelnek, hiszen a kultúra megőrzése lehet nemes feladat, de ettől még elvándorolnak a fiatalok, ezért munkahelyeket kell teremteni. A Muravidéken az emberek többségében a földművelésből éltek, ez a tendencia megváltozott az elmúlt évtizedekben, mert mindenki diplomát akart szerezni a jobb megélhetés érdekében, de utólag rájöttek, hogy megfelelő munka hiányában nem tudnak kenyeret tenni az asztalra. Horváth Ferenc a kétnyelvű oktatást az asszimiláció egyik eszközének tartja, ezért szeretné, ha megerősítenék a magyar nyelvű oktatást. 
 
Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke örül a hét vezér hasonlatnak, úgy érzi, hogy a tegnapi buli után ő lehetne Álmos. A bevándorlás problémát jelent Felvidéken is, mert a létrehozott bevándorlási intézmények nagy része magyarok lakta vidéken van. Bősön a napokban népszavazást és aláírásgyűjtést tartanak, mert szlovák hatóságok 500 menekültet akarnak ott elhelyezni. Az MKP törvénymódosítást fog kezdeményezni annak érdekében, hogy a helyi önkormányzatok és a lakók beleszólhassanak a nagy horderejű környezetvédelmi vagy bevándorlási kérdésekbe. Felvidéken is veszélyben van a magyar oktatás, viszont jó hír, hogy Komáromnak van ismét magyar polgármestere. Az új köztársasági elnököt a magyarok nagy százalékban megszavazták, de eddig még nem igazán tett, illetve mondott semmi kedvezőt a felvidéki magyarokra nézvést. Nem árt, nem használ. A Magyar Közösség Pártja önkormányzati koncepciót dolgozott ki, amelyet elfogadtak a szlovák partnerek is, így nagy eséllyel törvényerőre emelkedhet. A szlovák politikusok dealje: kössünk koalíciót, kaptok pénzt, infrastrukturát, de ne akarjatok magyarkodni. Jövőre parlamenti választások lesznek, reméli, hogy az MKP eléri az öt százalékot, és szeretnék, ha kormányváltás következne be.  
 
Hordósi Dániel, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke úgy gondolja, hogy pusztulásra van ítélve a horvátországi 14000 fős közösség. 10-12 fős magyar osztályokban tanulnak a gyerekek úgy, hogy 3-4 településről szedik össze és szállítják őket. Mint mondja, a horvát kormány nagyon rossz gazdaságpolitikát folytat. Köszöni a magyar kormánynak, az elsősöknek és ötödikeseknek biztosított könyvcsomagokat. Rosszak a horvátországi magyarok megélhetési lehetőségei, az alelnök szerint nemzeti vállalkozásokat kellene létrehozni magyarországi segítséggel, például, ha Magyarország jelenleg kerítést épít, akkor akár kerítésgyárat lehetne létesíteni. 
 
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke több témakörről beszélt, az autonómiáról és a regionalizmusról, a korrupcióról, valamint a jövő évi választásokról. Az autonómia kapcsán példaként hozta fel a Budapestet Brassóval összekötő autópálya hiányát, szerinte, ha adóinkat nem Bukarestbe fizetnénk, már autópályán lehetne megközelíteni Tusványost Budapestről. Az Erdélyi Magyar Néppártot az erdélyi- és székelyföldi autonómia-elképzelések kivitelezése céljából alapították, ebben partnerei az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, valamint az EFA (Európai Szabad Szövetség). Kidolgozták a partiumi önrendelkezési modellt és szimbólumokat, megalapították a Partiumi Autonómia Tanácsot. Tavaly mutatták be azt a programot, amellyel, nyugati mintára föderalizálnák Romániát.
 
A korrupcióról Szilágyi Zsolt elmondta, hogy Romániában ez egy strukturális szintű probléma, ezt szeretnék megváltoztatni. Kerítést a korrupció ellen, ezt üzeni Szilágyi Zsolt az RMDSZ-nek és az MPP-nek is, hiszen az általános korrupció a magyarokat is sújtja. A korrupció nem RMDSZ-es belügy, az erdélyi magyar közösségnek kötelessége segítenie abban, hogy a szervezet megszabadulhasson korrupt tisztségviselőitől. Egy másik igénye az erdélyi magyar közösségnek az, hogy ne próbáljanak meg ártatlanul elítélni senkit. A harmadik vetülete a kérdésnek: attól, hogy valaki magyar, attól még nem biztos, hogy ártatlan. Ha román nemzetbiztonsági kockázatként ítéli meg az Amerikai Egyesült Államok a korrupciót, akkor nekünk, magyaroknak ezt üdvözölnünk kell, nem beszélve arról, hogy egy korrupt erdélyi magyar politikus az autonómiaharcban sem hiteles.
 
A Néppárt a választások közeledtével egy erősebb magyar képviseletért dolgozik. Szilágyi szerint fájó, hogy a tavalyi európai parlamenti választásokon gyengült az erdélyi magyar képviselet, hiszen az együttműködés hiánya miatt 3 képviselő helyett 2 jutott be az erdélyi magyarság soraiból. Az EMNP önállóan indul a helyhatósági választásokon, nem köt országos együttműködést, de nyitott minden helyi együttműködési ajánlatra. A Néppárt együttműködésre felkérte a Magyar Polgári Pártot, kétszer is találkoztak, de nem sikerült megállapodniuk.
 
 
Z. Nagy István
 
 





keddszerdacsütörtökpéntekszombat
Kisszínpad – MIT-sátor: De la Funk; DEEJAY LILBOY & NICK HAVSEN
Csűr: Dj JOHNNY
DEPO: Ethnofil (Live); Carioca - DEPO OPENING PARTY - Vygo, Saboar
© 2014-2015, tusvanyos.ro