Hírek

Egységes Kárpát-medencei gazdaságfejlesztés

Tegnap kora délután a Wekerle–Mikó sátorban a Kárpát-medence mint gazdasági térség fejlesztési lehetőségeiről, illetve az eddig megtett lépésekről folytatott panelbeszélgetést Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, Radetzky Jenő miniszteri biztos, Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács gazdasági ügyekért felelős alelnöke és Jakabos Janka, az EMNT háromszéki szervezetének elnöke.

A beszélgetést Kiss Ervin, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke moderálta.

A beszélgetés Szatmáry Kristóf felszólalásával indult, aki elmondta: egy 1000 éves gazdasági térség fejlesztése a cél, amelyet a Wekerle-terv, a Mikó-terv és az EU Duna-stratégiája megvalósításával kívánnak elérni. A térség gazdasági fejlődése szempontjából a kis- és középvállalkozásoknak kiemelt szerepük van. A Wekerle-tervben meghatározott intézkedések megvalósításával a magyar vállalkozások globális piacra való betörését kívánják elősegíteni. Mindez hozzájárul a nemzetgazdaság fejlődéséhez olyan intézkedések révén, amelyek a magyar vállalkozások külgazdasági előrelépését segítik.

Kiss Ervin nagy vonalakban beszámolt az EU Duna-stratégiájáról, amelyben 14 ország vesz részt, míg a stratégia által lefedett térségben közel 200 millióan élnek. A stratégia egyik fontos célkitűzése a magyar ipari vállalkozások versenyképességének növelése, a humánerőforrás képzése és tudástranszfer által.

Radetzky Jenő szerint a Kárpát-medence Európa egyik legfontosabb térsége, és a Wekerle-terv az egyetlen, amely azt egységes térségként kezeli. A Wekerle-terv egy társadalmi tudatformáló stratégia, nem pénzosztó terv, az itt meghatározott és elérni kívánt intézkedésekkel hitet akarnak adni az embereknek az itthonmaradáshoz. Tudatosan készülnek a 2014 és 2020 közötti tervezési időszakra, és a tervben meghatározott intézkedések mellé pénzforrások allokációját kívánják elérni, továbbá hitelkonstrukciók kidolgozását is tervezik a magyar vállalkozások Kárpát-medencei piacra való betörése érdekében.

A Mikó Imre Tervről, amelyet Szatmáry Kristóf a Wekerle Terv erdélyi lábának nevezett, Jakabos Janka és Mátis Jenő számolt be. A terv gyakorlatilag még csak vitairat formájában létezik, így még szükség van az operatív programok kidolgozására, amelyekhez a 2014 és 2020 közötti tervezési időszakban kívánnak pénzforrásokat rendelni. A terv megvalósítását segítő intézményhálózat kialakulóban van, már létezik 3 iroda, amelyet a Kárpát Régió Üzleti Hálózat működtet. Az intézményrendszer megteremtését egy, a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretén belül megvalósuló pályázat is szolgálja, amely lehetőséget ad egy teljes Kárpát-medencei gazdasági hálózat megteremtésére.

Szabó Melánia