Újratervezett útvonalak – nemzet és informatika

Például olyan „kulturális GPS” kifejlesztésével, amely jelenleg 800 helyszín magyar kulturális értékei között igazít el, s amely a Kárpát-medence 14500 településéről fog több millió adatot tartalmazni. Angol változata már létezik, és tervezik a környező államok nyelvén való hozzáférhetővé tételét is.

És tudták, hogy a „játszva tanulás” elve oly módon is alkalmazható, hogy a számítógépes játékokat módszerként használjuk a történelemtanításban? Ugyancsak a MaNDA keretében készül egy magyar történelmi csatákat feldolgozó játék. Hab a tortán, hogy ebben a játékban a vesztes csatákat is meg lehet nyerni, legalábbis elvileg – mert a háttérfeltételeket viszont teljes történeti hűséggel modellezik.

Tudták, hogy a jelenleg működő egységes magyar kormányzati portál 420 különböző webes kormányzati felületet váltott le? És azt, hogy az egyszerűsített honosítás lebonyolítása soha nem látott kihívások elé állította a magyar közigazgatást, amelynek a megfelelő informatikai háttér nélkül nem lehetett volna megfelelni? Az egyszerűsített honosítási eljárás következtében ugyanis a korábban jellemző évi átlagosan 5000 ügy helyett 200000 ügyet kellett feldolgozni, ami mintegy másfélmillió mellékletet jelent, a megfelelő informatikai háttérnek köszönhetően azonban az ügyintézés ideje a korábbi átlagot jelentő 12 hónapról 3 hónapra csökkent.

És eszükbe jutott már, hogy az erdélyi magyarok egyszerre léteznek a párhuzamos magyar és román médiaterekben, miközben ez a két médiatér többnyire csak erőteljesen átpolitizált és (néha célzatosan, néha spontánul) torzított, közvetett módon tud egymásról? Ennek a helyzetnek az orvoslására született meg a mandiner.ro portál ötlete, amely mintegy „átjárást biztosítana a párhuzamos világok között”: a magyarra fordított román, illetve a románra fordított magyar sajtóanyagok segítségével a két kulturális közeg „első kézből” szerezhetne információkat a másikról. Ennek jelentősége már csak azért sem elhanyagolható, mert – mutatott rá a projektgazda Bálványos Intézet ügyvezető igazgatója – az ellentétek java része információhiányból, illetve az ezzel szorosan összefüggő „alternatív” történelemképekből ered. Persze az sem lenne egy utolsó kulturális kísérlet, tette hozzá, amikor a két szélsőjobb angolul szidná egymást a kommentekben.

Minderről péntek délután hallhattunk a Puskás Ferenc Kávéházban rendezett, Informatika a nemzet szolgálatában című kerekasztalon, amelyet Gulyás-Kovács Gergely, a Bravogroup Holding Kft. nemzetközi üzletfejlesztési igazgatója moderált, s ahol a következő meghívottak beszéltek arról, hogy – a moderátor szavaival – hogyan lehet „hidat verni a kultúra és az infokommunikáció közé”: Böszörményi Nagy Gergely, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője, Lovas Lajos, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum főigazgatója, Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos, Biró Albert, a Rákóczi Szövetség elnökségi tagja, valamint Demeter Szilárd, a Bálványos Intézet ügyvezető igazgatója.

S hogy a kultúra és az infokommunikáció egymásrautaltsága nem pusztán a jövő zenéje, azt az is jelzi, hogy miközben Lovas Lajos, a MaNDA főigazgatója a kulturális GPS előnyeit ecsetelte, többen a közönség soraiból már töltötték is a szoftvert táblagépeikre és okostelefonjaikra.

baloghb, Tusványos Press