A mint autonómia – H mint hogyan?

Már rögtön a legelején mindenkiben tisztázódhatott, hogy az A nem a fiatalok körében elterjedt és megszokott anarchiát fogja jelen esetben szimbolizálni, hanem pozitív értelemet kap: az autonómiát jelöli.

Az autonómiával már a rendszerváltás után elkezdtek foglalkozni, ám érdemi előrelépés az ügyben 22 év alatt nem történt – jegyezte meg Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke. Három nagy korszakra osztotta a 22 éves veszteglést: 1989. december 21-től egészen 1992. október 24-ig tartott az autonómia gondolatának kigyöngyöződése. A következő korszak a ’93 és ’96 közötti időszak, amelyet Janus-arcú lépések jellemeztek, retorikában autonómiát kértünk, de nem nem sikerült a problémát nemzetköziesíteni, ahogyan azt például a koszovóiak tették. 2003-tól napjainkig tart a harmadik korszak, melyben már nem csak egy párt foglalkozik az üggyel (RMDSZ), hanem a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is.

Az autonómia fogalma értelmét vesztette, mivel célból eszközzé, választási jelszóvá züllött. Az autonómia nem kéne egységes legyen, lehetne területi vagy kulturális, régiók szintjén érvényesülhetne, etno-demográfiájától vagy történelmétől függően – hívta fel a figyelmet Bakk Miklós politológus. Az amatőr és a hivatásos politikusoknak együtt kell dolgozniuk, a közös érdek, az autonómia ügyében – tette hozzá Bakk.

Csaba és Jani, Tusványos Press