Sándor Krisztina: ezekre az emberekre bármit rá lehet bízni

Négy évig voltál a Tusványos főszervezője, s ahogyan félreálltál, lám, egyből a világ közepén érzik magukat az ifjú titánok. Biztosan nem fogsz a körmükre koppintani ezért, de hol is van Sándor Krisztina szerepe a megváltozott képletben?

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként sajátos rálátásom van Tusványosra. A szervezést nem hagytam teljesen ott, a programalkotásban, a meghívottak személyének kiválasztásában nyújtok segítséget, bár már nyilvánvalóan nincs közöm a különböző technikai részletekhez, illetve nem kell átlátnom a szervezés egészét. Persze cseppet sem aggódom, hisz 2008 óta, amióta a Magyar Ifjúsági Tanács átvette a Tusványos gyeplőjét, kialakult egy olyan szervezői kör, feleadat-leosztási rendszer, ami nagyon jól bevált. Ez elsősorban az összeszokott, már bizonyított, nagyon jó csapatnak köszönhető, amelynek tagjai az évek során csak kis mértékben cserélődtek. Ezekre az emberekre bármit rá lehet bízni, 2008 és 2011 között rendkívül hatékony munkával bizonyították a rátermettségüket.

A Tusványosra több alkalommal ellátogató Traian Băsescu román elnökről tavaly azt nyilatkoztad, a tábor akkori, „összenő, ami összetartozik” jeligéje nem teszi indokolttá a meghívását. Most a menesztéséről döntő népszavazás miatt fel sem merült a jelenléte. Ha az USL megkaparintja a hőn óhajtott elnöki széket, a továbbiakban lesz, amit a román elnök Tusványoson keressen? Vajon ez egy korszak vége?

Amit biztosan tudok, hogy idén sem hívták Băsescu elnököt. Mindenesetre korai arról beszélni, hogy mi lenne a jövőben, hisz még a népszavazáson nem vagyunk túl. Tény, hogy én Băsescu meghívását nem tartottam szerencsésnek, főként miután az egyik szereplésén csúfot űzött az autonómia témájából. Ugyanakkor főszervezőként beláttam, hogy az államelnök jelenléte egyértelműen növelte a szabadegyetem sajtóvisszhangját, jobban odafigyeltek arra, ami a helyszínen elhangzott. Az, hogy Băsescu eljött Tusványosra, növelte a rendezvény súlyát, jelentőségét, hisz nem jelenik meg akárhol csak úgy egy államfő. Rendkívül fontos ugyanakkor, hogy a találkozó inkább kedvezően hatott a román–magyar kapcsolatokra is, már ami a két szomszédos ország viszonyát illeti. Éppen ezért úgy vélem, hogy az USL további térnyerésével átrajzolódhat ez a viszony, és jelentősen átváltozhat az a fajta egészséges kommunikáció is, amit Tusványoson többször is megtapasztalhattunk.

Melyik koncertet várod a legjobban?

Általában jobban érdekeltek a programsátrak, ezért eddig sem, s idén sem tudok kiemelni egyet sem. Talán annyit mégis, hogy kíváncsi vagyok, hogy az Omega hogyan szól majd Tusványoson.

Koncertek és szellemi műhelyek, ízlések és pofonok: érzékeny témát érintettél. Megfér egymás mellett a szabadegyetem és a fesztiválhangulat?

Én azt vallom, hogy Tusványos elsősorban szabadegyetem kell hogy legyen. Mindig is ebben állt az erőssége. Bár Homoród után (a ’90-es évek eleji, azóta megszűnt homoródfürdői erdélyi diáktalálkozók – szerk. megj.) megerősödött szórakoztató jellege, továbbra is szabadegyetemi mivolta ad sajátos ízt, hírnevet, jelentőséget a rendezvénynek. Ezt kell folytatni, hogy az idelátogató erdélyi fiatalok is kíváncsiak lehessenek – ha nem is többre, de – napi egy-két aktuálpolitikai, közéleti témájú előadásra. Én is ezt szerettem meg egyetemistaként Tusványosban, olyanként, akit húszévesen legalább egy kicsit érdekelt a közélet, a környezetem, s már csak ezért is muszáj volt benéznem az előadásokra. Ettől egyedi Tusványos, s ebben a legerősebb. Itt születtek olyan, az erdélyi magyarság fejlődését szolgáló nagy ötletek, mint például a Sapientia egyetem létrehozása, s ki tudja még hány, fontos szakmai háttéranyagokat segítő terv, elképzelés, új irányvonal. Egyedi jelenség, ahogy itt évről-évre megbeszéljük a minket érintő problémákat, s van valami sajátos báj a rövidnadrágos politikusok, közéleti szereplők helyszíni párbeszédében: nekünk ezt kell erősíteni.

Szabó-Györke Zsombor, Tusványos Press