Mit kíván a lokális infrastruktúra?

„Otthon legyünk benne” címmel az integrált városfejlesztési stratégiákról beszélt több magyarországi és székelyföldi vezető, politikus. Első körben letisztázódott a téma, kiderült, hogy több irányvonalat is érint, ami a közéleti, kulturális, civil és üzleti szférát érinti. Elhangzott, hogy az integrált városfejlesztési terv szerves részét képezi már a helyi, de a megyei önkormányzatoknak is, enélkül nem is lehetne Uniós forrásokra szert tenni. A beszélgetést az anyaországi meghívottak kezdték, akik kiemelték, hogy Magyarországon átalakult a finanszírozási rendszer, amelyeket már a járási hivatalok látnak el. 

 

Az erdélyi városok képviselői közül Jakab Attila székelyudvarhelyi városi tanácsos kiemelte, hogy nincs értelme igazán integrált szociális-kulturális városfejlesztésekről beszélni addig, amíg a lokális infrastruktúra is sok helyen nincs vagy meggondolatlanul van kiépítve, mint a Szent-Anna tóhoz vezető út vagy a kápolnási turisztikai iroda. Nem a stratégiák mentén, egy cél érdekében hívnak le pénzeket, hanem arra keresnek forrást amire aktuálisan pályázni lehet. Ráduly Róbert Csíkszereda volt polgármestere egy Bibliához hasonlította a dokumentumot, amiből tulajdonképpen

 

mindenki azt olvas ki, amit akar, sok esetben pedig más városok stratégiáit ültetik át hibásan.

 

Tusnádfürdő polgármestere elmondta, a városban nincs munkanélküliség, más településekről járnak át dolgozni, ám sokkal jobb bukaresti lobbira számít a jövőben. A turisztika és a szállodaipar folyamatosan kéri az utánpótlást. Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke egy regionális stratégiát is sürgetett, ami elejét venné a párhuzamos beruházásoknak és egy közös gazdasági-turisztikai projektet épít székelyföldi szinten. 

 

Dacára, hogy ötévente felülvizsgálják ezeket a terveket, érdemes politikai konszenzusra törekedni, hiszen a mindenkori polgármesterek és vezetők is ugyanazt a stratégiát kell szamárvezetőként szem előtt tartaniuk. 

 

-kvl-