A magyar nemzetpolitikáról, mivel 1990 előtt nem létezett, attól a pillanattól beszélhetünk, amikor Antal József miniszterelnök kijelentette, hogy ő közjogi értelemben tízmillió, de lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni, mondta az államtitkár.

 

Arról is beszélt, hogy 2010 után gyökeres változás történt, nagy lendületet kapott a nemzetpolitika az állampolgársági törvénnyel, melynek eredményeképpen több mint 650 ezer külhoni magyar adta le állampolgársági kérelmét, az új alaptörvénnyel, mellyel Magyarország felelősséget vállal minden kárpát-medencei magyarért, valamint a Határtalanul program és a Nemzeti Összetartozás Napja beindításával. 

 

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Intézet igazgatója szerint Románia és Magyarország különbözőképpen értelmezi a nemzetállam fogalmát. Míg Románia nem tekinti egyenlő jogú állampolgároknak a kisebbségeket, addig Magyarország államalkotó tényezőnek tekinti azokat, megvédi állampolgárait. A Nemzetstratégiai Intézetről szólva elmondta: a Kárpát-haza Fejlesztési Hálózat elindítása érdekében két tervdokumentumot készítettek Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 és A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja 2014-2020 címmel.

 

Rostás Szabolcs moderátor azon kérdésére, hogy miképp egyeztethető össze a nemzetpolitika a jószomszédi politikával, Potápi Árpád újra Antal Józsefre tért ki, a kilencvenes évek elején fogalmazódott meg ugyanis az, hogy az euroatlanti integrációs politika, a jószomszédi politika és a nemzetpolitika nem sérthetik egymást. Orbán Viktor miniszterelnök aztán később már határozottan kijelentette, hogy egyes helyzetekben fontosabb a nemzetpolitika, mint a jószomszédi politika.

 

Szöveg: Z. Nagy István