Tusnádi fürdő

Éltes buzditására több csíki és háromszéki birtokos épitett ottan házat, s csakhamar nagyon látogatottá lett; de 1848-ban a tusnádi székely atyafiak – abbeli haragjukban, hogy a dijtalan fürdéstől el voltak tiltva – felgyujtották az ott lévő épületeket, a püspök philantropicus czélu házán kivül.

Romban hevert e fürdő, s ujból több évig el volt hagyatva, mignem gróf Mikes Benedek és b. Szentkereszti Zsigmond vezetése alatt uj részvénytársulat nem alakult annak felemelésére.

A fürdő emelésére pedig legtöbbet tett az, hogy a Csíkból Szt.-Györgyre vezető országutat az Olt völgyéből – hol a folyam áradozásai miatt fenntartani bajosan lehetett – fenn a hegyek lankáján vitték el, s igy a fürdő az ut vonalába jött, azután a részvénytársulat étteremmel és lakszobákkal ellátott vendéglőt épittetett. E körül csakhamar csoportosulni kezdettek csinos kis házikók, s mivel a fürdőt látogató vendégek száma évenkint szaporodott, s e fürdő hire naponta terjedett, a kis falusias küllemü házikók között csakhamar nagyobbszerü épületek is keletkeztek, azok közt gr. Mikes Benedeknek svájczi modorban épült palotaszerü három nagyobb bérháza, melyek a különben is gyönyörü fekvésü fürdő szépségét nem kis mértékben emelik, egyikét mutatva a legmeglepőbb havastájaknak; mert e fürdőnél éri el a tusnádi szoros szépségének és nagyszerüségének tetőpontját. Az itt kiszélesedő Olt völgyének baloldalán egy a völgy szinvonala fölé vagy 200 lábnyira emelkedő lejtős lonka (hegy-terrasse) terül el, melynek égig meredő sziklás bérczek és gyönyörü fenyvesek környezte tisztásán van a tusnádi fürdő. Forrása a Sz.-Annató hegykaraját képező nagy Csomágnak nyugati aljából fakadnak fel bámulatos bőséggel, ugy hogy egymás mellett sorban alig néhány lépésnyi közel nyolcz forrás buzog fel, melyekből négy fürdővé van idomitva, mig a másik négy ivásra használtatik. A fürdők közvetlenül egymás közelében vannak, s mégis azok vize alkatrészben, de főként hőmérsékben tökéletesen különbözik, elannyira, hogy mig az első 22 R. fok melegségével kellemes lanyha meleg fürdőt ad, melybe – főként azon tulajdonánál fogva, hogy a testet csipi és felmelegiti – óráig is el lehet ülni; addig a második, de főként a harmadik és negyedik már jóval hidegebb. És igy rendszerint a fürdést az elsőben kezdik, s azután végig mennek a fokonként hidegebb többi fürdőkön. Ezen források bámulatos bőségben törnek ki a hegy szikláiból, főként az első oly mérvben, hogy 9 négyszög öl terjü medenczéjét 4–5 óra alatt csordultig tele tölti, s igy minden éjjel megváltoztatják vizét. Ezen elsőnek és másodiknak vize tiszta átlátszó, gyöngyözve forr fel, mig a másik kettőnek vize zavaros.

Az ivóforrások szintén ily vizdúsak, ugy hogy ezen 8 forrásnak kifolyása patakocskát alkot, mely régebb egy nagy uszodába volt egybegyüjtve, most pedig használatlanul törtet le az Olt völgyébe. Főkútja azonban nem itt, hanem alább a fenyves erdő közt buzog ki egy kis sziklamederből, s mert a bort főzi s szállitható is, nem csak itt helyben használják, hanem messze a vidékre, sőt a Dunafejedelemségekbe is elhordják.

Ennyi áldása fakad fel itten a természetnek és azok a legujabb időkig mégis ismeretlenek voltak, jótékonyságuk csakis csudás gyógyitásaikban nyilvánult, hogy pedig e bizonynyal nagy jövőjű források vegybontását birjuk, azt gr. Mikes Benedeknek köszönhetjük, ki azt svájczi vegyészekkel észleltette 1866-ban*Auszug aus den chemischen Analysen der Mineralquellen von Tusnád stb. czimü füzetkében. Megjelent Kolozsvártt Stein Jánosnál 1866-ban. Az ezen füzetkében részletesebben elemezett s más külföldi gyógyforrásokkal egybehasonlitott tusnádi gyógyforrásokat Dietrich Henrik Gusztáv vegyész urnak Vislicenus zürichi vegytanár felügyelete és ellenőrködése alatt véghezvitt vegybontása szerint ismerjük, mely szerint:).

Fennebb fekvését megjelöltem e fürdőnek, itt képben mutatom be, de nem szóltam még annak vadregényes és nagyszerü vidékéről, mely oly meglepően szép és festői, hogy bár kit is el fog ragadni.

A tusnádi fürdő a hasonnevü szorosban. (Rajz. Keleti Gusztáv.)

A fürdőnek fekvőhelyet adó lonka alján egy szabályszerü kerekded hegykebel van, mocsáros talaját még most is Csukástónak nevezik, a hagyományok szerint azért, mert ott régen Sólyomkő vár urának halas tava volt. És ha a földalakulást és a hely fekvését figyelmesen vizsgáljuk, ugyancsak meg kell győződnünk, hogy ottan egykor az Olt vizéből táplált mesterséges tó volt, melyet ujból könnyen ilyenné lehetne alakitani, a fürdővendégek nem kis mulatozására.

A Csukástón túl a mérgesen zajló Olt törtet le, több fürészmalmot működtető hullámai sziklamederbe szoritva, a havasi csermelyek vidorságával nyargalnak tova. Egy öreg folyó, mely távol eredetétől, miután komoly lassusággal folyta át Csík tereit, itt ujból vidor fiatal hévvel és játszi könnyüséggel szökell.

Az Olton túl fenyvesekkel benőtt magas bérczek emelkednek függélyes meredeken, versenyre hiva a szemben lévő nagy Csomágot, s ha ezt magasságban elérni nem tudják is, de szépségben túlszárnyalják, mert gyönyörü fenyvesei közül a legfantasticusabb sziklaszálak emelkednek ki; szemben a fürdővel a Felső-Sólyomkő, melynek megközelithetlen sziklaüregeiben most is süvöltő sólymok tanyáznak; de a hol a fejedelmi korban mesterségesen is tenyésztettek, innen gyüjtvén össze a portának adóba adni kellett sólymokat, honnan a szikla neve is ered. A néphit még ottan feküdt várról is beszél; ilyennek ugyan semmi látható nyoma nincs ma, de azért annak fáradságos megmászása a kutatót egy gyönyörü kilátással fogja megjutalmazni. Ezen önállólag feltornyosuló szikla (trachyt, mint e vonal egész kőzete) oly szép, hogy annak képét mellékelem.

A tusnádi fürdővel szemben levő Felső-Sólyomkő és Bányász völgye a toronykövekkel. (Rajz. Keleti G.)

A Sólyomkő körül más mindenféle bizarr alakokat öltő sziklaszálak törnek fel, mintha a hegy egy aesthetikai versenyben tolta volna azokat elő. Ezek egyike (a Sólyomkőn alól) négybástyás kis lovagvár idomát utánozza. Mikószékének azért nevezik, hogy régen a bükszádi Mikó, most Mikes birtoknak határa eddig rugott fel*E határ most lejebb van, de az a csíkiaknak elnézett foglalása miatt tétetett oda, s igy jutott az eredetileg bükszádi határba esett fürdő is Csík-Tusnád birtokába. Ellenben a csíkiak azt mondják, hogy régen az egész szoros le az Alsó-Sólyomkőig Csíkhoz tartozott.), valamint arról is, hogy egyik Mikó ős vadászatok alkalmával gyakran szokott ott ülni.

Fennebb a Kocsis sarka és Csereános nevü csúcsok közt a Holló pataka által átfolyt szép völgyület mélyed be a havasok közé. E völgyet Bányásznak a hagyományok szerint azért hivják, mert ottan a csíki Bálványos vár urának*E várról lásd a következő szakaszt. ) hajdan gazdag aranybányái voltak, s ezen hagyomány alapján ott még ma is arany után kutatnak; azt nem találtak, de azért szépség kincseiben gazdag e rejtett völgyecske, mert midőn az ős erdők rengetegeibe vesző Holló patak szép zuhatagokat alkot, akkor balfelőli hegyoldalából a gyönyörü alakzatu Toronykövek emelkednek ki, egy csomó festői rendetlenségben elszórt sziklaszál, melyek most torony, majd diszgúla, minaret és padódát utánzó alakban lövellnek el a fenyvesek zöldhullámaiból, valóságos fénypontját alkotva e fürdő közel vidékének; de mennyi szép és érdekes kirándulásra alkalmas pontja van e fürdőnek: egy csomó ős várrom, egy csudás kénbarlang, az egykor világhirüvé válandó Sz.-Anna tó és az Olt szorosának nagyszerü vidéke. E gyönyörü környezet és a gyógyforrásoknak naponta nagyobb ismeretkörben terejdő jótékony hatása, bizonynyal kiemelendik e fürdőt; eddig leginkább hazai vendégek látogatták, utóbbi időkben azonban a Dunafejedelemségből jövő fürdő vendégek is kezdik az előpataki idény után, erősitő utókurájukat – Borszék helyett – itten bevégezni; hire naponta terjed, s ha Borszéket most egyelőre nem buktatja is meg, de mindenesetre csökkentő vetélytársul álland mellette.

Forrás: A székelyföld leírása